MI Merre?
2026. szeptember 28.
Magyarország a 20. az AI-használat világranglistáján, az Egyesült Államok előtt
A Microsoft AI Economy Institute szeptember 21-én tette közzé negyedéves jelentését arról, hogyan terjed a mesterséges intelligencia a világban. Júniusban a munkaképes korú, 15–64 éves népesség 18,8 százaléka használt valamilyen generatív AI-eszközt, és szinte minden országban nőtt ez az arány. Magyarország 33,3 százalékkal a 20. helyen áll, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest. Ezzel megelőzzük az Egyesült Államokat, Németországot és Lengyelországot is, a lista élén pedig az Egyesült Arab Emírségek és Szingapúr áll. A fejlett és a fejlődő országok közötti különbség tovább nőtt: az északi féltekén 28,8, a délin 16,2 százalék az arány. További forrás: a teljes jelentés (PDF)
Muse – a Meta személyes AI-ügynöke, amely nemcsak válaszol, hanem intézkedik is
A Meta szeptember 8-án indította el Muse nevű ügynökét, amely böngészik, vásárol, űrlapokat tölt ki, utat tervez, e-mailt küld és időpontokat egyeztet a felhasználó helyett. Az első két hétben 2,5 millióan töltötték le, és a szeptember 23-i Connect konferencián Zuckerberg bejelentette, hogy a következő hónapokban a Meta okosszemüvegeire is megérkezik. Az üzleti modell újszerű: a szolgáltatás nagyrészt ingyenes marad, mert a Meta a lebonyolított vásárlások után a kereskedőktől kér jutalékot. Nem mindenki lelkes: az Amazon letiltotta a Muse-t az oldaláról, mert szerinte engedély nélkül vásárolt ott, és adatvédelmi szakértők is figyelmeztetnek, mennyi személyes adatra van szüksége egy ilyen ügynöknek. Magyarországon egyelőre nem elérhető, a Meta nem adott dátumot az európai indulásra, és a szigorú uniós adatvédelmi szabályok miatt ez hosszabb időt vehet igénybe: a Meta AI is csak 2025 márciusában jutott el Európába, jóval az amerikai bevezetés után. További források: TechCrunch, CNBC
A Claude egy ismeretlen, CRISPR-szerű enzimrendszert talált
Az Anthropic szeptember 23-án jelentette be, hogy mesterséges intelligenciája egy korábban ismeretlen enzimrendszert azonosított a bakteriofágok, vagyis a baktériumokat megfertőző vírusok DNS-ében. Az ART névre keresztelt rendszer felépítése a CRISPR génszerkesztő technológiára emlékeztet, de pontos működését még nem ismerik. A felfedezéshez körülbelül 950 AI-ügynök 21 órán át elemzett genetikai adatokat, egy olyan feladatot, amely egy tapasztalt kutatónak hetekig vagy hónapokig tartana. Az Anthropic szerint a laboratóriumi munkát kizárólag emberi tudósok végzik. Független szakértők óvatosságra intenek, és maga a cég is elismerte, hogy a bejelentés korai, vagyis egyelőre nem tudni, lesz-e gyakorlati haszna. További forrás: TechCrunch
Hogyan viselkedik az AI, ha lelki problémáról beszélünk vele? Az OpenAI tanulmánya
Az OpenAI szeptember 23-án tette közzé a MentalHealthBench nevű nyílt tesztet, amely azt vizsgálja, hogyan válaszolnak az AI-rendszerek lelki egészséggel kapcsolatos beszélgetésekben. A mércét 22 ország több mint nyolcvan pszichológusa és pszichiátere dolgozta ki, összesen 1215 mesterségesen létrehozott beszélgetésre. A korábbi vizsgálatok főleg a vészhelyzetekre figyeltek, ez viszont a hétköznapi gondoktól a krízishelyzetekig a teljes skálát lefedi, felnőttek, kamaszok és gondozók szemszögéből is. A legjobb eredményt az OpenAI saját GPT-6 Astra modellje érte el 57,3 százalékkal, a harmadik helyen az Anthropic Claude Opus 5.5-je végzett. Egy meglepő részlet is kiderült: a klinikusok gondos, tömör válaszai gyengébb pontszámot kaptak, mint sok gépi válasz, ami a pontozási módszer korlátaira is figyelmeztet.
Nature: így maradhatunk szellemileg frissek a mesterséges intelligencia korában
A Nature szeptember 24-i számában hosszabb cikk foglalkozik azzal a növekvő aggodalommal, hogy az AI tompíthatja a memóriát és a gondolkodást. A szerző a tudomány felől közelít, és azt vizsgálja, milyen módszerekkel őrizhetjük meg szellemi frissességünket. A cikk egy beszédes példával indul: egy pekingi egyetemi oktató rájött, hogy egy AI-ügynök az összes feladatot, kérdést és beszélgetést el tudta végezni a hallgató helyett, anélkül hogy a diák egyáltalán gondolkodott volna. A kutatók szerint a kritikus gondolkodás valójában több külön képességből áll, például emlékezetből, érvelésből és döntéshozatalból, amelyek eltérő módon fejleszthetők. A téma a szakértők szerint nem új, de az AI korában minden eddiginél fontosabbá vált.
A Google, az OpenAI és az Anthropic saját felügyeleti testületet alapítana
A The Information szeptember 24-i értesülése szerint a három vezető AI-fejlesztő közös szervezetet hoz létre a legfejlettebb modellek biztonsági szabványainak kidolgozására. A Standards Authority for Frontier AI nevű testület az év végén vagy 2027 elején indulhat, és kormányzati részvétel nélkül működne, a Wall Street brókereit felügyelő iparági szervezet mintájára. Feladata a közös tesztelési szabványok kidolgozása, a fejlett rendszerek ellenőrzése és a cégek biztonsági intézkedéseinek értékelése lenne, még a modellek piacra kerülése előtt. Az ötlet Demis Hassabistól, a Google DeepMind vezetőjétől származik, aki júliusban egy amerikai vezetésű ellenőrző szervezetet javasolt. Kritikusok szerint egy ilyen önszabályozó testület hasznos kiegészítése lehet az állami felügyeletnek, de akár a kötelező törvények elleni politikai védőpajzzsá is válhat.