Genomikai tenyésztés és AI

A tenyésztés nem génszerkesztés, de ma már géntechnológiára épül. Egy szőrmintából a laborok meghatározzák az állat DNS-ének bázissorrendjét, a kutatók pedig egyre pontosabban tudják, melyik szakasz milyen tulajdonságért felel. Korábban a tenyészbikák értékéről az utódaik vizsgálata döntött. A mélyhűtött, folyékony nitrogénben szállított spermát a világ bármely pontjára el lehetett juttatni, de évek kellettek, mire kiderült, hogy a bika valóban örökíti-e a kívánt tulajdonságokat. Ma már egy embrióból megmondható, hogy ha bikát nevelnek belőle, a lányai milyen ellési tulajdonságokkal rendelkeznek majd, mennyi tejet adnak, és milyen lesz a tej zsír- és fehérjetartalma. Mozsgai József szerint a mesterséges intelligencia ezt tovább gyorsítja, mert olyan összefüggéseket is le tud futtatni, amelyekhez a kutatóknak, akár nagy teljesítményű számítógépekkel is, nagyon sok idő kellene.

Az eredmény látványos: egy tejelő tehén éves tejtermelése a hetvenes évek 3600-3700 kilogrammjáról mára 12-14 ezer kilogrammra nőtt. Mozsgai szerint ezért az egységnyi termékre jutó klímaterhelés is jóval kisebb, mint néhány évtizede.